Luxemburgo

Vikipetãmegua
Groussherzogtum Lëtzebuerg
Grand-Duché de Luxembourg
Großherzogtum Luxemburg
Dukádo Guasu Luxemburgo
Luxemburgo

Poyvi
Tetã ñe'ẽ akã: Mir wëlle bleiwe wat mir sinn (Luxemburgoñe'ẽme: «Akóinte jaikose jaikoháicha»)
Tetã Momorãhéi: Ons Hémécht
Tavusu Luxemburgo
Ñe'ẽnguéra
Tetãygua réra Luxemburgués, -esa
Tekuái reko Monarquía constitucional
Dúke Guasu
Sãmbyhyhára Peteĩha
S.A.R. Dúke Guasu Enrique
Xavier Bettel
Tetã Amandaje Cámara de Diputados de Luxemburgo
Independencia
 • Fecha
Jekuaava
11 jasypo ary 1867
Yvy apekue Ñemoĩha 165.º
 • Opaite 2.586 km²
 • Y (%) imichĩetéva
Tembe'y 359 km
Y rembe'y 0 km
Yvyty yvatevéva Kneiff
Ava hetakue Ñemoĩha 161.º
 • Hetakue 636,000 hab.
 • Typy'ũ 174,6 hab./km²*
PIB (PPA) Ñemoĩha 90.º
 • Opaite (2007) € 31.376 millones
 • Per cápita € 68.500 (2007)
PIB (nominal) Ñemoĩha 65.º
 • Opaite (2007) US$ 50.160 mill
 • Per cápita US$ 104.673 (2007)1
IDH (2005) 0,944 (18.º) – alto
Viru Euro2 (€, EUR)
Ára CET (UTC+1)
 • Arahakúpe CEST (UTC+2)
ISO Jehero 442 / LUX / LU
Tetã renda tee Ñandutíme .lu
Tetã pumbyry papapy +352
Tetã puhoe papapy LXA-LXZ
COI Jehero LUX
Opaite Tetã Yvýgui

    1Luxemburgo es el primer país a nivel mundial en el PIB per cápita.
    2 Antes de 1999, el franco luxemburgués.

[editar datos en Wikidata]

Luxemburgo, héra tee Dukádo Guasu Luxemburgo (Luxemburgoñe'ẽme: Groussherzogtum Lëtzebuerg, Hyãsiañe'ẽme: Grand-Duché de Luxembourg, Alemañañe'ẽme: Großherzogtum Luxemburg) Ha'e peteĩ umi mokõipa poteĩ tetã hekosãsóvagui oĩva pe Európa Joajúpe. Kóva niko peteĩ tetã yguasu rembe'y'ỹva, ojejuhu ijerére Alemáña, Véyhika ha Hyãsia. Luxemburgo retãme oiko amo 636.000 tapicha ha ijyvy apekue hína 2586 kilómetro cuadrado.


Európa

Alemáña | Andorra | Aservaijã | Ayméña | Áuteria | Aváña | Avekásia | Chekía‎ | Chípere | Elovákia | Elovéña | Epáña | Etóña | Georgia | Gyrésia | Hĩlándia‎ | Hungyria | Hyãsia‎ | Irilánda | Itália‎ | Ilándia | Kosovo | Kyoásia | Letóña | Liechytenteĩ‎ | Lituáña | Luxemburgo | Yvate Masendóña | Malta | Mónako‎ | Montenégyro‎ | Moyndávia‎ | Noruéga | Ndinamáka | Polóña‎ | Poytuga‎ | Rrumáña‎ | Rrúsia‎ | San Maríno | Sévia | Suésia | Suísa | Táva Vatikáno | Tavetã Joaju | Tetãnguéra Yvýi | Tuykía | Ukyáña | Véyhika | Vielorrúsia | Vónia ha Hesegovína | Vugária